GYÓGYÍTÓ GONDOLATOK EGYESÜLET

változásokkal egységes szerkezetbe fogalt

ALAPSZABÁLYA

 

 

A GYÓGYÍTÓ GONDOLATOK EGYESÜLET (a továbbiakban: „Egyesület”) tagjai az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a 2011. évi CLXXV. törvény és a 2013. évi V. törvény (Új Polgári Törvénykönyv)vonatkozó rendelkezései alapján az Egyesület alapszabályát – a korábbi alapszabály hatályon kívül helyezésével – az alábbiak szerint módosítják és állapítjákmegannak, a mai naptól hatályos új szövegét :

 

                                                                                                                                             I.Általános rendelkezések

 

  • Az Egyesület neve: GYÓGYÍTÓ GONDOLATOK TANÁCSADÓ EGYESÜLET
    • Az Egyesület rövid neve: GYÓGYÍTÓ GONDOLATOK EGYESÜLET
    • Az Egyesület székhelye:1027Budapest, Frankel Leó u. 5. mf.2.
    • Az Egyesület alapításának időpontja: az Egyesület jogerős nyilvántartásba vételének napja
    • Az Egyesület működési területe: Magyarország
    • Az Egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy
    • Az Egyesület határozatlan időre alakul.
    • Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. ) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.
    • Az Egyesület közösségi kezdeményezés, célja és feladatai teljesítése érdekében kész együttműködni minden olyan szervezettel, közösséggel és személlyel amely, illetve aki a közös célok elérésén munkálkodik.
    • Az Egyesület működése nyilvános, tevékenysége során épít az ellenőrzés lehetőségére és támogatói kezdeményezéseire.
    • Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselő jelöltet nem állít, és nem támogat.

Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály

elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.

 

Az Alapszabály a nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedése

napján lép hatályba.

 

                                                                                                                                                II.Az Egyesület céljai:

 

  • Az alapítók közös akarattal úgy határoztak, hogy Egyesületet hoznak létre a szociális fejlődés érdekében, hogy közreműködjenek az emberi közösségek aktuális problémáinak szellemi alapokon történő megoldásában és ezáltal elősegítsék az emberközpontú gondolkodás és a korszerű közösségi kultúra kialakulását. Az Egyesület feladatának tekinti céljai megvalósulását elősegítő szellemi fejlesztő munka és kutatás végzését, annak támogatását és az így létrejött eredmények terjesztését. Ennek alapján az Egyesület céljait az alapítók a következőkben határozzák meg:
    – újfajta ember-ember és ember-környezet kapcsolat kialakításának támogatása, mind gyermek, mind fiatalkorú, mind felnőtt emberek esetében, az ezzel kapcsolatos oktatási programok szervezése és ilyen célkitűzések támogatása,
    – tanfolyamok, tréningek szervezése és megtartása,
    – konferenciák szervezése,
    – konfliktuskezeléssel és mediációval kapcsolatos tevékenység végzése és támogatása,
    – a célok megvalósulását elősegítő könyvek kiadása és terjesztése,
    – tanácsadás és szakértői munka, illetve az ilyen tevékenység végzésének támogatása,
    – az alapítói célok megvalósulását elősegítő vállalkozások létrehozása és működtetése, támogatása.

Az Egyesület célhoz kapcsolódó egyéb feladatai:

  • Felkutatja és összegyűjti a lehetőségeket és forrásokat az Egyesület folyamatos, magas szintű tevékenységének kifejtéséhez szükséges intézmény helyének megteremtéséhez, fenntartásához, működtetéséhez.
    • Az Egyesület céljainak megfelelő intézményeket, szervezeteket alapít.
    • Ismeretterjesztő és szakmai előadásokat, előadássorozatokat szervez és tart.
    • Szakmai bemutatókat, gyakorlati tapasztalatcseréket szervez.
    • Kapcsolatokat tart fenn más hasonló célú szabad nevelési és szociális szervezetekkel és intézményekkel.
    • Eszméit, céljait és eredményeit a kellő fórumokon, alapeszméivel összhangban ismerteti és képviseli a magyar szellemi élet megfelelő fórumain.
    • Kapcsolatot tart és együttműködik a magyarországi és külföldi hasonló célú csoportokkal.
    • Az alapítói célok megvalósulását elősegítő vállalkozásokat hoz létre, működtet és támogat.

 

 

 

                                                                                                                                            III.Az Egyesület tagsága

 

  1. Az egyesület tagjává olyan természetes személy válhat, aki
  • nyilatkozik a belépési szándékról
  • elfogadja az egyesület céljait
  • a létesítő okirat alapján az egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja,
  • az Egyesület rendes tagja lehet az alapító tagok mellett, az a személy, aki fentieken túl a rendes tagsági jogviszonya kezdete előtt – az Egyesület legalább két rendes tagjának ajánlásával – legalább két évig folyamatosan az Egyesület pártoló tagja volt, és mint ilyen az Egyesületi célok megvalósításáért dolgozott. A rendes tagsági jogviszony a két év elteltével, a Közgyűlés egyhangú elfogadó határozatával jön létre. A rendes tagsági felvételi kérelmekről minden esetben dönteni kell a Közgyűlésnek, és a döntésről a kérelmezőt, mint érintett személyt jelen alapszabály szerint értesíteni kell. A Közgyűlés kivételes esetekben, egyhangú döntésével, mentesítheti adott kérelmezőt a rendes tagságot megelőző 2 éves pártoló tagsági viszony letöltése alól.

 

  1. Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a Közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

3./ Az Egyesület pártoló tagja lehet az a személy, aki/amely nem kíván taggá válni, de támogatóként részt kíván venni az Egyesület munkájában, annak célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag is támogatja.

 

  1. Az Egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes.

 

5.A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik

  1. a) a tag kilépésével;
  2. b) a tag kizárásával;
  3. c) a tag törlésével.

 

  1. a) A tagság megszűnik, ha a tag az egyesületből kilép. A tag tagsági jogviszonyát kilépéssel bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.A kilépésről írásban, igazolható módon kell nyilatkozni. A kilépésről szóló nyilatkozatot az Elnöknek kell megküldeni. A tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg.

 

  1. b) A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy Közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, vagy az egyesület céljainak megvalósulását veszélyeztető magatartása esetén a Közgyűlés a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

Tag kizárását, a tagság 10%-a vagy az elnökség tagja kezdeményezheti írásban és indokolva. A tag kizárásáról a Közgyűlés egyszerű többséggel, titkos szavazással dönt, tag kizárásához szükséges, hogy az arról döntő Közgyűlésen a szavazásra jogosult tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen legyen. A tag kizárásáról döntő Közgyűlésen lehetőséget kell adni a kizárandó tag vagy meghatalmazottjának jelenlétére és védekezésének előadására.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A kizáró határozat ellen az illetékes bírósághoz lehet fordulni. A kizáró határozat megtámadása nem halasztó hatályú.

 

  1. c) A tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül törölni kell:

– halála esetén

– jogutód nélküli megszűnése esetén,

– tagdíjhátralék miatt.

A tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az Elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. Az elnökség törlést elrendelő határozatát az Elnökségnek tértivevényes levéllel közölnie kell a taggal. Ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az egyesület tagjai közül törlik, tagsága az egyesületben megszűnik.

 

  1. A tagsági viszony megszűnése esetén a törlés, és bármilyen megszűnés esetében a tagot az elnökség törli a tagnyilvántartásból. 

                                                                                                                                 IV. A tagok jogai és kötelezettségei

  1. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni.

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. Az Egyesület jogi személy tagjai a jogaikat és kötelezettségeiket a bejegyzett képviselőik révén gyakorolják, illetve teljesítik. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

  1. A tag jogai:

– a Közgyűlésen részt vehet

– a Közgyűlésen szavazhat

– az egyesület bármely tisztségére választható (ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz)

– a Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet

– a Közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet

– jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait,

– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, túljelentkezés esetén elsőbbséget élvez;

– elektronikus úton az Egyesület rendezvényeiről rendszeresen tájékoztatást kap,

– bármely tag az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát – tudomására jutástól számítva 30 napon belül – bíróság előtt megtámadhatja.

 

  1. A pártoló tag jogai:
  2. tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület tanácskozásain;
  3. választások esetén javaslattételi jog illeti meg, de nem választható;
  4. elektronikus úton az Egyesület rendezvényeiről rendszeresen tájékoztatást kap;
  5. részt vehet az Egyesület rendezvényein, túljelentkezés esetén a jelentkezési létszámra tekintettel a rendes tagok elsőbbségét követően élvez elsőbbséget.

 

  1. A tag kötelezettsége

– köteles minden év március 31-ig, egy összegben éves tagdíjat fizetni

– köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit

– köteles betartani a Közgyűlés határozatait

– köteles betartani az elnökség határozatait

– nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

 

  1. A pártoló tag köteles:

– az Alapszabály rá vonatkozó részét betartani;

-a pártoló tagsági díjat rendszeresen az adott hónap 10. napjáig, egy összegben megfizetni;

– jogi személy esetében a külön szerződésben vállaltakat teljesíteni.

 

  1. Az Egyesület tagja a tagsági jogok keletkezésekor – a tagdíjon túlmenően- nem köteles az Egyesület részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. Az Egyesület részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet visszakövetelni.

 

                                                                                                                                            V.Az Egyesület szervezete

  1. Az Egyesület szervei:
    • Közgyűlés
    • Elnökség
  1. Az Egyesület tisztségviselői az Elnökség tagjai:
  • Elnök
  • Elnökségi tag

                                                                                                                                                           VI.Közgyűlés

 

  1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal összehívandó. A tagok 1/3-a az ok és cél meghatározásával kezdeményezheti a rendkívüli Közgyűlés összehívását. Megfelelően előterjesztett indítvány alapján a rendkívüli Közgyűlést össze kell hívni. A Közgyűlést össze kell hívni, ha:
  • az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
  • az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni
  • az egyesület céljainak elérése veszélybe került
  • az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri.

 

 

  1. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. Az Elnök a Közgyűlés időpontjáról, napirendjéről a közgyűlés napját 8 nappal megelőzően kiküldött meghívóban értesíti az egyesület tagjait. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a határozatképtelenség miatt esetlegesen szükségessé váló, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés helyét és időpontját. A meghívót ajánlott levéllel vagy más, az átvételt igazolható módon bizonyító ( pl. visszaigazolt e-mail) úton, a helyszín megjelölésével kell összehívni, a napirend közlésével.

Az Elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

  1. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, kizárólag a személyi adatok és a személyiségi jogok védelme érdekében lehet korlátozni a szükséges mértékig, a jelenlévő szavazásra jogosultak legalább kétharmada többséggel korlátozhatják azt.

 

  1. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van. Döntéseit nyílt egyhangú szavazással hozza, kivéve, ha a jelenlévő tagok 1/3-a titkos szavazást kér. A Közgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt az elnökség tagjainak megválasztásáról. Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni. Az Egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint a fele részt vesz

 

Határozatképtelenség esetén megismételt Közgyűlést kell tartani, ami a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes, abban az esetben, ha a megismételt Közgyűlés összehívására az eredeti napirendi kérdésekben, az eredeti napon és helyszínen kerül sor, és az eredeti meghívóban a tagot figyelmeztették arra, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Amennyiben a megismételt Közgyűlést nem az eredeti Közgyűlés napjára hívják össze, a tagokat erről külön írásbeli meghívóban kell értesíteni, melynek tartalmaznia kell a megismételt Közgyűlés tényét, helyét és idejét, és az arra történt figyelmeztetést, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A Közgyűlés a levezető elnököt, a szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot az Elnök javaslatára a Közgyűlés kezdetén megválasztja.

 

A tagok  a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatokkal egyhangúan hozzák meg. Ha a törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok egyhangú határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok egyhangú határozata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni.

 

  1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  • döntés az alapszabály elfogadásáról
  • döntés az alapszabály módosításáról
  • döntés az egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesüléséről és a szétválásról
  • döntés az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról
  • döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló elfogadásáról
  • döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról
  • döntés az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezetésnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadásáról
  • az éves költségvetés, éves pénzügyi terv megállapítása;
  • a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
  • a végelszámoló kijelölés
  • az Egyesület munkaprogramjának kialakítása;
  • az elnökség beszámolójának elfogadása;
  • az Egyesület belső szervezeti felépítésének meghatározása;
  • döntés minden egyéb az Egyesületet érintő, a Közgyűlés elé utalt kérdésben.
  • Döntés minden 1 millió forintot elérő beruházás eszközlése esetén, ha az nem szerepel az Egyesület beruházási terveiben.

 

  1. Tisztségviselő visszahívását, a tagság 30%-a vagy az elnökség 2/3-a kezdeményezheti írásban és indokolva.

Tisztségviselő visszahívható, ha magatartása az egyesület céljának, feladatának megvalósulását akadályozza, az egyesület munkáját gátolja, illetőleg tisztségére méltatlan. A tisztségviselő visszahívásáról a Közgyűlés titkos szavazással dönt egyszerű többséggel, tisztségviselő visszahíváshoz szükséges hogy az arról döntő Közgyűlésen a szavazásra jogosult tagok 50%-a +1 jelen legyen.

A visszahívásról a visszahívás kezdeményezésétől számított 60 napon belül dönteni kell. Visszahívásra egy éven belül új indítvány nem tehető.

A Közgyűlésnek a visszahívás után meg kell választania az új tisztségviselőt.

 

  1. A visszahívást elrendelő határozat ellen az illetékes bírósághoz lehet fordulni.

 

  1. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyszínét, időpontját, napirendjét, a határozatokat, a határozatokat ellenzők és támogatók, továbbá a tartózkodók számarányát (ha lehetséges személyét), valamint a határozatok hatályát. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, a Közgyűlésen választott jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesíti. A jegyzőkönyvet harminc napon belül kell a tagok rendelkezésére bocsátani, a tagokkal az általuk megadott e-mail-címre való megküldéssel, írásban igazolható módon közölni kell. A határozatok eredeti, hitelesített példányát az Egyesület tárolja, azokat az Egyesület honlapján közzé kell tenni, és a határozatok tárában kell nyilvántartani.

KözgyűlésKözgyűlésKözgyűlésKözgyűlésKözgyűlésKözgyűlésKözgyűlésKözgyűlésKözgyűlés

 

 

                                                                                                                                                     VII.Az Elnökség

 

  1. Az Egyesület ügyvezetését a Közgyűlés által választott elnökség látja el. Az elnökség 3 tagból áll: elnökből, és két elnökségi tagból. Elnökségi taggá az a tag választható, aki a törvényben előírt feltételek teljesíti, és nem esik kizáró ok alá. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. Az Egyesület elnökségi tagjait a Közgyűlés 5 évi időtartamra választja, az elnökség tagjai újraválaszthatók. Az elnökség ügyvezetési tevékenységét az Egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni. Az elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. A vezető tisztségviselő megbízatása öt évre szól. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell választani.

A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy tag köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

 

2.Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan szervezetnél vagy gazdasági társaságnál töltött be – annak megszűntét megelőző kétévben legalább egyévig –vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

KözgyűlésKözgyűlés

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig-,

  1. a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

  1. A vezető tisztségviselő az Egyesület tagjai részére köteles az Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

  1. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

 

  1. Az elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

 

  1. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

Az elnökség tagjai az elnökség  ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha a törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

 

  1. Az Elnökség feladatkörébe tartozik
  2. a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  3. b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
  4. c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
  5. d) az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  6. e) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  7. f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
  8. g) a elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  9. h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  10. i) a tagság nyilvántartása;
  11. j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  12. k) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  13. l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  14. m) a tag felvételéről való döntés.

 

Az elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. a) azEgyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az előző bekezdés alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

  1. Az elnökség tagjai:

 

elnök: Nagy Ágoston

Lakcím: 2600. Vác, Attila u. 12.

Anyja neve: Somogyi-Tóth Zsuzsanna

Születési helye, ideje: Budapest, 1965.10.07.

 

elnökségi tag: Emich Szabolcs

Lakcím: 1037 Budapest, Toboz u. 16.

Anyja neve: Rehm Anikó

Születési helye, ideje: Szabadka, 1975.01.20.

 

elnökségi tag: Dr. Buga Tamás,

Lakcím: 1016 Budapest, Gellérthegy 33.

Anyja neve: Hauptman Ilona

Születési helye, ideje:Mosonmagyaróvár, 1965.05.23.

 

 

  1. Az elnökségi tagság megszűnik:
  • a tisztségről való lemondással (a kilépést az elnökség ülésén kell bejelenteni jegyzőkönyvben rögzíteni kell, vagy írásban, igazolható módon kell közölni az elnökkel)
  • visszahívással
  • a határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  • a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
  • egyéb, törvényben meghatározott ok bekövetkezte esetén.

Ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

 

Az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy Közgyűléséhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

  1. Az Egyesület elnöke:
  • az elnökséget bármikor, de legalább évente egyszer – írásban igazolható módon – összehívja
  • össze kell hívnia az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik.

Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, vagy annak gyakorlásában akadályoztatva van, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.

Az Elnök feladatai különösen

  • képviseli az egyesületet
  • összehívja az elnökséget; az elnökségi ülés előtt 8 nappal, levél, telefon vagy e-mail útján
  • felelős az Egyesület pénzügyi, anyagi, technikai eszközeinek célszerű, szabályos, takarékos felhasználásáért, tárolásáért és őrzéséért. Ennek keretében gazdálkodik az Egyesület anyagi, pénzügyi eszközeivel, a feladatok megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása érdekében bevételi lehetőségeket teremt;
  • Az Egyesület bankszámlája felett való rendelkezésre bármely két elnökségi tag együttesen jogosult.
  • kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási , kiadványozási és munkáltatói jogokkal rendelkezik
  • kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait
  • vezeti az egyesület tagnyilvántartását
  • vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket
  • az elnökség döntései alapján irányítja, tervezi, szervezi és ellenőrzi az Egyesület munkáját;.

Az elnöknek az intézkedéseit a Közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban kell megtennie. Az elnököt akadályoztatása esetén valamely elnökségi tag helyettesíti.

 

  1. Az Elnökséget az elnök hívja össze, rendkívüli elnökségi ülést egy elnökségi tag írásbeli kérésére a cél és az ok megjelölésével, 7 napon belül össze kell hívni. Az elnök az elnökségi ülés időpontjáról, napirendjéről az ülés napját 8 nappal megelőzően kiküldött meghívóban értesíti az Elnökség tagjait.

Az Elnökség legalább havonta ülésezik. Az Elnökség határozatképes, ha a két elnökségi tag jelen van. Határozatait egyhangú szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén 7 napon belül újra össze kell hívni az elnökséget. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség tagjai tevékenységüket díjazás nélkül látják el. Az elnökség döntéseiről határozatot hoz. Az elnökség határozatait közzé kell tenni a határozatok tárában. Az elnökség tevékenységéről éves beszámoló készít, és azt a Közgyűlés elé terjeszti.

 

  1. Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  1. a Közgyűlés összehívása, javaslat a Közgyűlés napirendjére;
  2. döntés tagfelvételi ügyekben;
  3. az Egyesület munkájának, gazdálkodásának értékelése, beszámoló előterjesztése a Közgyűlés elé;
  4. döntés az Egyesület tevékenységét érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség nem dönthet azokban a kérdésekben, amelyek ugyan nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, de amelyekben egyébként a Közgyűlés jár el.

 

13.Az elnökség és a Közgyűlés döntéseit határozatba foglalja. A határozatokat a határozatok tárában kell nyilván tartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni. Az elnökségi ülésről, csakúgy, mint az egyesület valamennyi szerve ülésérőljegyzőkönyvet kell készíteni, mely feladat ellátásáról az Elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyszínét, időpontját, napirendjét, a határozatokat, a határozatokat ellenzők és támogatók, továbbá a tartózkodók számarányát (ha lehetséges személyét), valamint a határozatok hatályát. A jegyzőkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba – tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét. A jegyzőkönyvet elnökségi ülés esetén az elnökség tagjai, Közgyűlés esetén a levezető elnök és az egyesület két erre kijelölt tagja írja alá. A jegyzőkönyvet harminc napon belül kell a tagok rendelkezésére bocsátani, az érintettekkel írásban igazolható módon közölni kell. A határozatok eredeti, hitelesített példányát az egyesület tárolja, azokat az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

 

                                                                                                                                    VIII.Az Egyesület képviselete

 

Az Egyesületet az Elnök önállóan, vagy két elnökségi tag együttesen képviseli. A bankszámla feletti rendelkezési jogot bármely két elnökségi tag együttesen gyakorolja.

Ha az Egyesület Alapszabálya vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata az Egyesület szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője az Egyesület önálló képviselője.

Az Egyesület önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben az Egyesület önálló képviselője.

 

Az Egyesületnek az Egyesületek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.

 

                                                                                                                                                        IX.Jogorvoslat
(jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütköző határozat ellen)

 

Az Egyesület tagja, az Egyesület vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok és az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

Ha a határozatot az Egyesület vezető tisztségviselője támadja meg, és az Egyesületnek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki az Egyesület képviseletét elláthatná, a perben az Egyesületet a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha az Egyesületnek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság az Egyesület perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

Ha a határozat jogszabályt sért vagy Alapszabályba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

 

                                                                                                              X.Az Egyesület pénzügyi alapja és gazdálkodása

 

  1. Az Egyesület pénzügyi alapja a tagsági díjakból, valamint egyéb bevételekből (gazdasági-vállalkozási, támogatások, pályázatok stb.) áll.

 

  1. Az Egyesület tagjai évente, pártoló tagjai havonta rendszeres tagdíjat tartoznak fizetni, amelynek alapösszegét a Közgyűlés állapítja meg. A tagdíjfizetési kötelezettség a belépés napjától esedékes.

 

  1. Kilépés, ill. kizárás esetén a tagdíj nem kérhető, ill. nem fizethető vissza. Ez a szabály érvényes tört év esetén is.

 

  1. Az Egyesület a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései alapján végzi éves gazdálkodása tervezését és annak elszámolását.

 

  1. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíjfizetésen túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

  1. Az Egyesület a céljával össze nem függő tevékenységet, valamint a céljával összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat.

 

 

                                                                                                                                  XI.Vegyes és záró rendelkezések

 

  1. Az Egyesület jelentésébe, működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki az elnökkel előre egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet, illetve az Egyesület köteles azt honlapján közzétenni.

 

  1. Az Egyesület működésével kapcsolatos beszámolóit, valamint szolgáltatásai igénybevételének módját szükség szerint, valamint tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évi egy alkalommal összeállítja.

 

  1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók.

 

  1. Az Alapszabály a nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedése napján lép hatályba.

 

  1. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Egyesülettel egyesülhet és csak Egyesületekre válhat szét.

 

  1. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
  2. a) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  3. b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó Egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

 

Az Alapszabály elfogadásának és aláírásának a helye és ideje: Budapest, 2018. május 15.

 

 

 

 

Budapest, 2018. május 15.

 

 

Nagy Ágoston

elnök

 

 

Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a jogi képviselő  igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratban a korrektúrajelöléssel szedett rendelkezések jelzik, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.

 

 

Ellenjegyzem:

  1. Madari Tibor ügyvéd

1027 Budapest, Frankel Leó u. 5. mf. 2.